Mi is az íjászat maga? Egy sport, ami örökre rabul ejt, akár szabadidős tevékenységként, akár versenyszerűen űzöd. Szellemi sport, amihez nem nyers erő kell, hanem technikai felkészültség, okos taktika. Mindemellett, ha soha nem leszel a bajnokok sorában, akkor is nyertes leszel, hiszen szabadidődet gyönyörű környezetben, jó levegőn töltöd el, jó társaságban, jó barátok között. Nos, éppen ezt a célt szolgálják az íjász- játékok, versenyek, ahol lazább keretek között, kellemesen elszórakozva szinten tarthatjuk, sőt tovább fejleszthetjük ügyességünket, koncentrációs képességünket és nem utolsó sorban a bennünk kialakulóban levő egészséges versenyszellemet. A korai múlt: Ki ne ismerné a híres Winnetou történetét. Hiszem, hogy a korosztályom, de főleg a fiúk kedvenc filmjei közé tartozott. Az indiánok példájára már 5-6 évesen saját készítésű íjakkal játszottunk az erdőben. A vállfára erősített gatyagumi és a hurkapálca kora volt ez. Valahogy így kezdődött az egész. 2002 nyarán visszatért ez az érzés. Nem tudni miért, a bölcsek azt mondják nincsenek véletlenek, de úgy hozta a sors, hogy újra íj került a kezembe. Ezúttal már Kassai Lajos íjkészítő mester egyik munkája. Örök barátom, Rédey Péter – Peszo kertjében próbálgattuk a kölcsön íjat, és talán akkor fertőzött meg minket ez az akkoriban még fölöttébb érdekes sport. A baráti társaság összejövetelein nagyon jó szórakozásnak bizonyult a gulyás és a tábortűznél való éneklés mellett. Ezután a legelszántabbak beszerezték első íjaikat. Mindhárman - Peszo, Lali és jómagam - a számunkra akkor még egyetlen ismert íjkészítőhöz, Grózer Csabához fordultunk. Feledhetetlen élmény, amikor az ember a kezében fogja az első íját. A rendszeres gyakorlás a „rancson” meghozta a gyümölcsét, és 2003 tavaszán rászántuk magunkat első versenyünkre Udvardon. Az akkor még „csak” újváriaknak nevezett kis csapat már begyűjtött néhány érmet. Az előbb említett csapathoz tartoztak gyermekeink, feleségeink, közeli barátaink és azok gyerekei. A múlt: Mivel az érdeklődők száma egyre nőtt, s éreztük, hogy teljesen azonosultunk az íjászattal, júliusban bejegyeztettük az újvári íjászklubot LEGOLAS néven, nyolc taggal. Az alapítók: Rédey Péter, Melecski Lajos és Száraz Attila. A közös edzések által a Nyitra-parton vagy a Filler dombok között a fertőzés egyre terjedt. A tagok száma 2005-re 28 főre nőtt. Az elszánt csapat aktívan látogatta a környék íjászversenyeit, ahol gyorsan elterjedt a hír: Ahol a Legolas megjelenik, ott több dobogós helyezést hazavisznek. Az íjászat mellett a hagyományőrzés is nagy szerepet kapott a klub életében. A tegezek, tarsolyok, íjász kesztyűk, nyakékek, karkötők készítése szintén része volt az edzéseknek. Mint az egyetlen hagyományőrző klub a környéken, felkérést kaptunk, hogy a városi rendezvényeken, mint a Porcinkula, szüreti ünnepségek vagy a gyereknapok, mutassuk be ezt a nem mindennapi sportot, nyújtsunk betekintést elődeink életébe. 2003 és 2005 között számos rendezvényen tartottunk bemutatót. Emellett a versenyzés maradt a klub fő tevékenysége. Ahogy a világ változik, úgy a klub életében is történtek változások. A gyerekek felnőttek és kirepültek, a tagok cserélődtek. A magánéleti vagy munkaköri elfoglaltságok miatt egyre kevesebb idő jutott az edzésekre. A bemutatók elmaradtak, és az energiánkat teljesen a versenyekre összpontosítottuk. Ezeket változásokat a klub javára tudtuk fordítani. A versenyeken való aktív és kimagasló szereplésért a Legolas Íjászklubot 2007-ben Szlovákia legsikeresebb klubjává nevezték ki. Ezt a címet három éven keresztül meg is tartottuk. Klubunk a 2006-ban szervezett Európa kupán Horvátországban, HU kategóriában egy 4. és egy 9., TRLB kategóriában pedig egy 2. és egy 6. hellyel büszkélkedhetett. Vannak sorainkban országos bajnokok, akik évről évre megvédték címüket. Számos országos és nemzetközi megmérettetésnek adtunk otthont. A versenyszervezést olyan magas szintre fejlesztettük, hogy az ország legrangosabb versenyeinek, mint a Szlovák Kupa vagy a GRAND PRIX egyik fordulóját gyakran a Legolas szervezi. A jelen: Napjainkban a klubnak 14 aktív tagja van. Itt az aktív szónak nagy a jelentősége, hiszen az elmúlt három évben íjászaink a Szlovákiában megrendezésre kerülő összes versenyen megfordultak nem kis sikerrel. Versenyenként 2-3, esetenként 6-7 dobogós helyezéssel tértek haza. A Legolas klub majdnem minden kategóriában képviselteti magát. 2012-ben első ízben szerveztük meg a Déli Ötös Bajnokságot, amely a dél-szlovákiai íjászklubok ötfordulós versenyeiből áll. Azóta már a harmadik évad került megrendezésre mindig nagyobb és nagyobb érdeklődéssel. A jövő... /Száraz Attila/